Miközben a vegetáriánus, illetve a vegán életmód egyre népszerűbbé és elterjedtebbé válik, érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy milyen hatással vannak környezetünkre. Hiszen a húsmentes étkezést nem csak etikai, egészségügyi vagy vallási megfontolások, hanem a környezettudatosság és a felelősebb gondolkodás is motiválhatják. Több módon is elősegíthetjük a fenntarthatóságot azzal, ha kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztunk.

Kevesebb üvegházhatású gáz

Az üvegházhatású gázokat nem csak az autók, a széntüzelésű erőművek és a nehézipari tevékenység juttatja túlzott mértékben a légkörbe, hanem a kérődző állatok is. A szarvasmarhák rengeteg szén-dioxidot és valamivel kevesebb metánt bocsájtanak ki a táplálkozásuk során, amely viszont 23-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, tehát még kisebb mennyiségben is hozzájárul a globális felmelegedéshez. Új-Zéland metánkibocsátásának például a 90%-a az ország szarvasmarha és birka-állományától származik. Emellett az állattartáshoz kapcsolódó közlekedés és ipari tevékenység során is rengeteg üvegházhatású gáz kerül a légkörbe.

Az emberiség ma 230 millió tonna állati húst fogyaszt el évente, ez a szám azonban az elmúlt évtizedekben még jóval alacsonyabb volt. A fő okok a gazdasági és demográfiai változások: miközben a fejlett országok polgárai továbbra is a szükségesnél több állati fehérjét fogyasztanak, immáron egyre több, az utóbbi időben lendületesen fejlődő állam lakosai is meg tudják engedni maguknak a gyakoribb és nagyobb mennyiségű húsfogyasztást. Ebben főleg a dinamikusan bővülő kínai középosztály jár élen.

Segít megoldani a globális élelmezési válságot

Miközben az európaiak és az észak-amerikaiak nagy része naponta teljesen feleslegesen és egészségtelenül eszi tele magát húskészítményekkel, az immár több mint 7 milliárdos lakosságú bolygó népességének jelentős része nem jut elegendő táplálékhoz. Ugyanakkora termőföldön jóval több embernek lehet elegendő mennyiségű gabonát termeszteni, mint amennyit az azon a földterületen megtermelt takarmányon felnevelt állatok húsával el lehet tartani. Ráadásul a takarmánytermelés előtérbe kerülése az emberi fogyasztásra szánt gabona árának növekedéséhez is vezethet. Jelenleg a termőföldek 30%-án állatoknak szánt takarmányt termesztenek, az USA-ban pedig a megtermelt gabona a 70%-ából lesz állati takarmány. Tehát minél több gabonából készített terméket fogyasztasz, annál több élelmiszer marad másoknak is. A leghatékonyabban egyébként a csirkéket lehet felnevelni, nekik arányosan kevesebb takarmányra van szükségük.

Megakadályozza a tömeges kihalást

A kiirtott amazóniai esőerdők helyén jelentős részben olyan szójaültetvények jönnek létre, amelyeken állati takarmányt termesztenek, majd a gyorsan kimerülő földeket legelőnek használják. Összességében az ottani erdők területének 80%-a válik végül marhalegelővé. Az esőerdők pedig nem csak a Föld tüdejeként funkcionálnak, hanem hihetetlen fajgazdagságukkal a biológiai sokféleség fenntartásában is jelentős szerepük van.

A fajpusztulás azonban nem csak a szárazföldön jellemző, az óceánok talán még inkább veszélyeztetettek. Világszerte egyre nagyobb probléma a túlhalászat, amikor a halpopulációk akkora része esik a halászat áldozatául, hogy már képtelen a regenerációra. A tonhal, tőkehal, szardella vagy szardínia egy jelentős részéből egyébként halliszt készül, így szintén állati takarmányként végzi.

Védi a vizeinket

Az állattartás rengeteg vizet fogyaszt, sokkal több vízre van szükség ugyanakkora mennyiségű állati, mint növényi – például szójából származó – fehérje előállításához. Itt is a sertés- és a marhatartás a legnagyobb probléma, ugyanakkora mennyiségű csirkehús előállításához kevesebb vízre van szükség.
A takarmány megtermeléséhez rengeteg műtrágyát és gyomirtót használnak fel, az állatoknak pedig különböző gyógyszereket és táplálékkiegészítőket adnak, amelyek a vizelettel és a trágyával eljutnak a felszín alatti vizekbe is. Onnan gyorsan bekerülnek a víz körforgásába és tönkreteszik a potenciális ivóvízkészleteket és az óceánokat is.

Természetesen senkinek sem kötelező teljesen felhagynia a húsevéssel. Jelenleg a Föld népességének csupán 5-6%-a táplálkozik húsmentesen, közülük is sokan csak a nehéz anyagi körülményeik következtében. Azonban Te is figyelhetsz arra, hogy kevesebb vagy környezetkímélőbb módon megtermelt húst fogyassz: ha teheted, minél több étkezésedhez válaszd a csirkét, a halakat vagy akár a rovarokat, így csökkentheted ökológiai lábnyomodat!